Nem tudom itt tovább folytatni, mert, habár sikeresen elértem a tegnapi napig, minden nap mentettem, megjelent a nézői, olvasói stb. statisztika is, és láss csodát: ma reggel üres volt. De a szöveg megvan, minden dokumentum megvan, újságnak, folyóiratnak is leadtam, úgy, hogy majd meglátom, hol fogom közölni.Én azt mondom, még a megtépázott demokráciában is bízni kell, már ami a szólásszabadságot illeti!!!.
2013. 08. 28. Valamikor, valahol azt mondtam, vagy legalább is azt gondoltam, hogy én megcsömöröltem a politikától, ami engem körülvesz, tehát többet nem politizálok! De hát hogy lehet leszokni valamiről életed utolsó szakaszában, hogyha tudatosan, vagy ösztönösen azt teszi mindenki a környezetedben? És rájöttem, hogy nincsen olyan emberfia ebben a modern világban, aki ne politizálna! Esetleg nem tudatosan! De ha csak az engem körülvevő emberekre gondolok, vagy családomra, elődeimre, saját magamra, rájövök, hogy valóban mindenki, minden szinten, némán vagy hangosan, de politizál. Ezt akartam valahogyan igazolni, amikor megírtam, összeállítottam egyik könyvemet, amelynek A politika árnyékában címet adtam. Szokatlan volt ez az ismerőseim, a kiadóim számára is, hiszen én egészen mással foglalkoztam ezidáig! A megjelent dolgozataim, könyveim a gyimesi csángók életviteléről, szokásairól, hagyományaikról, táncaikról, gazdag népdalkincsükről szóltak, ezekkel kapcsolatban vált ismertté a nevem. És az utolsó időben Gyimes benépesedése érdekelt és megcsodáltam azt a hallatlan munkabírásukat a gyimesi csángóknak, amellyel megszerezték a földtulajdont, aztán éjt nappá téve dolgoztak a betevő falás előállításáért ezen a terméketlen, szikár, köves földön, amit Gyimesnek neveztek! Így jöttem rá arra is, hogy miért énekelnek itt, ebben a hegy-völgy, patakországban olyan sok keservest. A keservesek szövegei is szomorú dolgokról beszélnek:
Ne sírj, édesanyám, ennek így kell lenni,
Minden jó családból egynek rossz kell lenni.
És megtudtam azt is, hogy ezt az izzadtsággal megváltott völgyet tartottá igazán szülőföldjüknek, nehezen mozdultak ki innen, hiszen még mi is így énekeltünk legénykoromban, ha valahova messze kellett indulnunk,esetleg valaki, valahol megkérdezte tőlünk:
Egy dologban biztos vagyok. Ha valaki a gyermekkorát Gyimesben töltötte, az nehezen tudja nélkülözni a gyönyörű fenyveseket, hegyeket, csobogó patakokat.
