Főmenü

Rövid életrajz

- Dolgozatok és könyvek

- Díjak, kitüntetések

- Megjelent könyvek

- Saját munkák

- Mások írták...

- Videók

- Népdalok és keservesek

- Képek a mai Gyimesről

- Régi képek

- Wikipedia bejegyzés

- Blogok 2010

- Blogok 2011

- Blogok 2012

___________________

- A gyimesközéploki ezermester

___________________

Elérhetőségem:
Tankó Gyula
537145 Lunca de Jos 491,
jud. Harghita, ROMANIA

Tel: +40266339624,
mob.: +40754432920

e-mail: tanko.gyula@vipmail.hu

Kedves Olvasó! Üdvözöllek Tankó Gyula honlapján. Ha érdekel a gyimesi ember élete, sorsa, néprajza, tisztelettel ajánlom a blogomat. Címem: Gyimesközéplok 491 | Gyimes völgye | Erdélyország...

2013.05.25. 13:18 Tankó Gyula

2012. november

2012. október >>

2012.11.28. Hosszú időutazásunk alkalmából eljutottunk a XlX. század elejéig, vagyis az 1800-as évekig. Láttuk, hogy honnan is jöttünk és világossá vált, hogy az előző században kezdett benépesedni a Gyimes völgye. Igaz, ekkor még gyéren voltak a házak, hiszen a megszokott csíki falvakhoz hasonlítva, egyik utazó így jellemzi a helyzetet: ”...elszórtan imitt–amott házak, inkább kunyhók vagynak, puskalövésnyi távolságra egymástól, vagy kisebb csoportokban, fenyő gerendákból építve farkasfogba vágva és zsindellyel fedve...” De ez a helyzet keveset változott a XX. század elejéig, hiszen sok fényképen, ahol már az 1897-ben megépült vasút is rajta van, ugyan ezt észleljük, csak kissé gyakrabban vannak a most már nem kunyhóknak nevezhető, de elég egyszerű stílusú házak. Egy dolog biztos: bizony, fenn a patakok fejében, ahol nincs mindenki szeme előtt, és ahol házhelyeket, kaszálókat, legelőket tisztítottak maguknak az idecsángáltak, léteztek még a leírtakon kívül más házak is. Ezt bizonyítják a későbbi Mária Terézia, és főleg ll. József, a „kalapos király” által kiadott rendeletek is arra vonatkozóan, hogy” a szétszórt házakat tömöríteni kell”. Így az állam mindenkiről már akkor tudni akart, nem csupán a földbirtokosok zselléreiről, akik adóztak, egyesek katonáskodtak, és földeket béreltek az állattartásukhoz. Amint látni fogjuk, egyáltalán nem volt az elődjeinknek könnyű sorsuk. A XlX. századot a földszerzés, a földért való kínlódás, a sok pereskedés jellemzik, hiszen itt csak az állattartásból élhettek akkorjában, s az nem ment föld nélkül. És gondoljunk csak meg, hogy ebben a században már benépesült Gyimes, de igazából saját földet csak 1873 után, egy megjelent törvény alapján vásárolhattak a csíki, már említett községektől, földesuraktól. És mégis, ebben a nehéz sorsban is, csodálatos tartásuk volt ezeknek az egyszerű, sokszor írástudatlan embereknek, ahol az iskola is több, mint 200 évvel később jelent meg, mint egyes udvarhely környéki, vagy csíki községekben. Orbán Balázs, aki az 1860-as években járt itt, csodálattal ír az itt lakók egymást segítő készségéről, a szokásaikról, ami kitűnt a sok féle kaláka munkákról, amelyekkel kisegítették egymást a sürgős munkákban, vagy ha valaki rászorult a segítségre. Így létezett egy sor, több, mint 20 féle kaláka! Így építkeztek, kaszáltak, tapasztották sárral a házaikat, hordták a szénát. Tehát létezett a építő-fahordó, tapasztó, trágyázó, kaszáló, szénahordó, fonó, ganyézó (trágyakihordó) kaláka olyan munkákra, amelyek sürgősen sok kezet igényeltek. Ezt illett visszakalákázni, kivéve a betegeket, katonaságnál, vagy háborúban lévők családjait és öregeket. Itt nem sorolok fel mindenféle kalákát, de szívesen megemlítenék még egy néhágy, érdekes egymást kisegítő kalákát: a pityóka-lopó és a sajt-lopó kalákáról van szó.

 

2012.11.25. 1796: Gróf Teleki Domokos utazásai során eljut Gyimesbe is, és a következőket írja az Egy néhány Hazai Utazások című könyvében: „Gyimesben szétszortan megtelepedett lakosok a Tsiki (Csíki) falukból vonták ide magokat, de részint Moldvából is jött Székelyek, vagy Magyarok, mert úgy kell megtudni, hogy Moldvában ilyen kivándoroltak, kivált székelyek igen sokan vagynak” Megfigyelhetjük, hogy ekkor még nem használják ezekre a népcsoportokra a „csángó” megnevezést, mint népcsoport! 1799-ben egy másik úti jegyzetben gróf Teleki József arról számol be, hogy Gyimesben minden héten hetivásár van, és megemlíti, hogy „Székelyek... de ezeket a csíkiak „tsángóknak szoktak nevezni” Tehát már használja a csángó szót a népcsoport megnevezésére. Igaz, még ma is vitatott az, hogy ki is használta először ezt a megnevezést. Erre a vitára nem szeretnék kitérni, de megemlítenék annyit, hogy valószínűbbnek tűnik a Szőcs János történész 1772-es dátuma, amelyet Zöld Péter egy peticióban leír, mint a Bárth János, a szegedi Egyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke tanárának 1762-es dátuma, amely a Csíki Székely Krónikára utal, amely nagyrészt hamisítvány a csíkszentmihályi Sándor család részéről. Itt szeretném megemlíteni, hogy a különböző utazók, tudósok, többféle nevet is használnak a mai gyimesi falvak- községek megnevezésére: pl. Lunka, Lok. Így egy 1814-es összeírásban ez áll: Felső-Gyimeslok és Alsólok, valamint Bükk. A bükkiek szinte a mai napig úgy említik, hogy ”menyek a lokra", ha itt akarja ügyes-bajos dolgait intézni. Egy másik tudós, Orbán Balázs az 1860-as évek közepén járt itt, és ő már így nevezi meg a három falut: Gijmes Felső Lok, Gijmes Közép Lok és Alsólok, vagy Bükk.

 

2012.11.15. 1758:  A Gubernium és a határőr-ezredek közötti, levél és parancsváltás arról, hogy „meg kell akadályozni a paraszt ifjúságnak a katonáskodás előli erdőkbe és más tíltott helyekre való szökését” 1762 és 64 között a hatalom felállítja erőszakosan a határőr-ezredeket, a székelység jogai ezzel sokat csorbulnak, sok teher zúdul rájuk, ezért 1764-ben megtagadták ezt és az osztrákok Madéfalvát ágyukkal lövette, ez a nap pedig a Madéfalvi veszedelem maradt a székelység történetében. Menekült, aki tudott, Gyimesen át Moldva, és főleg Bukovina felé. Itt külön falvak alakultak: Ők a bukovinai székelyek, a történelem egyik leghányatottabb sorsú székelyek. (Egyesek őket is csángóknak nevezték, de soha nem fogadták el ezt a nevet). Sokan megtelepedtek, szétszórodtak a moldvai falvakban és amikor megbocsájtó hangulat hallatszott a császárság részéről, visszatelepedtek eredeti falvaikba, és többen Gyimesben találtak új otthonra. 1763: Keresztelési bejegyzés a Csíkrákosi parókiáról :”Itt keresztelték meg Bartos Márton és Pusztinai Erzsébet lokiak gyermekét” (Az asszony neve valószínű, hogy a moldvai helységnévre utal!) 1767: Szintén Rákoson jegyzik be a Bartos Borbála és Jánó Miklós gyermekét, ”akik lokiak” 1770 : Egy írásos emlék az itt lakókról: a Gubernium a gyimesvölgyi gazdáknak lakosságnak okozott károkról kér jelentést a német katonaság parncsnokságától. 1771: Egy pestissel kapcsolatos összeírásban megjelenik Barackos és Jávárdi 15 házzal és 109 személlyel. Ezek a hidegségi völgyek tehát már helységnevek. Lehetséges, hogy még voltak áldozatai a járványnak fennebb is, a mai felsőlok és középlokon, de ők annyira kötődtek minden szempontbó a „faluhoz”, hogy oda jegyezték őket. 1775: Mária Terézia egy, az eddigieknél szigorúbb intézkedéseket ír elő a határon elfogott, vagy akár sikeresen átment hozzátartozóinak is. Később enyhített a szigorúságon, és megbocsájtást, hazaik visszaadását rendelte el. 1782: Gyimesbükkön, a Sáncpataka és Rákoczi vár közelébe a csíksomlyói Ferences-rendi szerzetesek egy templomot építenek, ahol megalakul az első gyimesvölgyi Római Katolikus egyházmegye is. A születő gyermekeket már ide anyakönyvelik és visszamenőleg beírják 1780-ig a létező gyermekeket. Ez az Isten-háza a kontumáci templom. De a két felső részről még mindig a csíki községek templomi anyakönyveibe íratják az újszülötteket. Ebben az időben alakult, amint mondtam, az első gyimesvölgyi egyházközség, melynek neve a Csíkgyimesi Egyházköség, és lent, a kontumáci és határ részen 574, míg a bükki filiálán 416 hívőt tartanak nyílván. 1787: Újabb adatok a az egyházi nyilvántartásban. Meg kell említenem, hogy a gyimesbükki plébánián, amelyik a bükki filiala kiteljesedését jelentett, az első anyakönyvi bejegyzés 1785-ben volt. 

 

2012.11.13. 1701: Ekkor írták le először Gimes-loka nevet, még földrajzi fogalom és nem falunév! 1694-1724-közötti Székely Olvlevéltárakban tudomást szerzünk arról, hogy a völgyben benépesült a Tatros-feje, Sántateleke, Bükk, Bálványos, Áldomás. A házak gyéren voltak. 1710-1720–as éekben megjelennek az első román pásztorok, akik közül a mai Gyimesbükk területén, a völgyekben és Hidegségen is családok telepednek le(Áldomás) 1722: Periratokban, jegyzőkönyvekben szó esik a letelepedett földnélküli zsellérek és a földtulajdonosok közötti ellentétekről. A földbirtokosoknak voltak saját zselléreik, akik gazdáik érdekeit szolgálták. A letelepedettek sokszor törvénytelenül takarítottak erdős területeket, hogy legelőket, kaszálókat alakítsanak maguknak. Ezért gyakran a hatalomtól kértek segítséget a tulajdonos falvak földbirtokosai, később pedig a közbirtokosságai. 1724: Levéltári adatok szerint az előző 7 évben a gyimesi vámnak 2851 rénes forint jövedelme volt, amely igazolja, hogy jelentős szerepe volt a két tartomány gazdasági kapcsolataiban. Ezt később Mária Terézia újabb törvényekkel akarta törvényesíteni azzal a céllal, hogy elkerüljék egyes termékek csempészését. Egyes élelmiszerek, mint a kukorica beszerzése ilyen illegális ösvényeken történt, egészen az 1920-as évekig. Ugyanitt szerezték be a degenyeget( kocsi keréktengelyének zsírozására) sót, zöldségeket. De ezeken a tiltott ösvényeken látogatták egymást a későbbi gyimesi és moldvai magyar-csángók. Tehát ekkor már voltak letelepedett zsellérek, „falun kívüliek”, akik földeket béreltek vagy erővel foglaltak, hiszen egy 1722-es kérvényben a földtulajdonosok kérik a kolozsvári országgyűléstől, hogy küldjenek törvényes segítséget a törvénytelenül foglalók ellen. Világosan látni lehet a sok perből, húza-vonából, hogy a székelyek és a gyimesiek közötti fel-fel villanó ellentétnek a föld tulajdona volt az indítéka! Ez az ellentét szinte a mai napokig elhúzódott, amint később látni fogjuk. 1717 és 1719-ről el kell mondanunk, hogy szomorú időszak az egész székelyföldre: nagy szárazság és pestis járvány súlytja az egész székelységet, sok kimutatás készült a halottakról, menekültekről, amelyek megtalálhatóak a Székely Oklevéltárban (1693-1724) A kimutatásokban Gyimes nem szerepel. Lehetséges, hogy valamelyik faluba sorolták . 1744: Felállítják Gyimesben, a vámnál, a „vesztegzár intézetét”, kereskedelmi célokkal. De nem csak ez! Ime mit írnak Szebenből a Tekintetes Nemes Széknek : „A plájokon széltiban járnak ki s bé Moldovába , annélkül, hogy bárki elfogattatna a gymesi és piricskei passusoknál” és felhívja az „álösvények” őrzésére a figyelmet.(Antal Imre) 1748-ban Mária Terézia egy törvényt ad ki, melyben elrendeli, hogy csak engedéllyel lehet Erdélyből- Moldvába átmenni marhacsordával, vagy júhsereggel telelni. És ez fordítva is érvényes volt, ami a moldvaiakat érintette, amikor nyároltatni jöttek a seregeikkel. Meg is határozta a felső határt: 1200 júh, 50 drb. ménes, 25 tehén.

 

2012.11.12. 1420: Már ezekben az években ”Erdélyországból sok szász és Székely miné által Moldvába, a Bukovits Mikoviai püspökséghez tartoztak.” Ez a nagyon régi dokumentumi bejegyzés a moldvai magyarokra, később csángókra vonatkozik. 1443: Először találkozunk a csángó szóval egy névben. Nem a mai jelentést fedte. 1560: Ismeretes Csíkból egy Csángó András nevű ember. 1626: Bethlen Gábor egy vám-váracskát építtet a határnál, Moldva és Erdély között, amely az árukereskedés céljait is szolgálta. Itt, először a csíki falvak küldtek őröket. (2-3) Sáncpatak loka mellett épült és a helyiek Rákóczi váraként ismerték és ismerik ma is. 1677: Egy jogiratban szó esik a Gyemes váráról, ahol ”minden héten ketten szoktak őrtállni” Később gyakran írnak arról, ha valaki nem jelent meg az őrhelyen. Így 1693-ból egy jegyzőkönyvből megtudjuk: ”a csíkjenőfalviak nem jelentek meg őrizni azt. 1680 után megjelenik a dokumentumokban Sáncloka, mint település. Több, mint bizonyos, hogy itt a Passzusnál az őrök lakhattak és később mások is, itt épült a templom. 1694-ben az utolsó nagy tatár betörés a székelyföld felé. A várat is megrongálják és óriási pusztítást végeznek a Székelyföldön. A vár javítás 1698-ban történik, Rabutin osztrák tábornok irányítása alatt. Itt vámhivatal van és Commandó hajduk végzik az őrséget.1701: Beköszöntött egy új század, a XVIII. század, egyre több írott dokumentum jelenik meg a gyimesi telepesekről, zsellérekről és szinte tappintható a völgy történelme! De a hivatalos, adminisztrációs települések még váratnak magukra. Az majd a XIX. század zenéje lesz.

 

2012.11.04. A továbbiakban, hogy érthetőbb legyen az olvasó számára az a kérdés, hogy milyen fontosabb események történtek a Gyimes-völgyében, amelyek a gyimesi csángók történelméhez kapcsolódnak, az események sorrendjében szeretném évekhez kötve felsorolni a legfontosabb történéseket.

2012. október >>

A bejegyzés trackback címe:

https://tankogyula.blog.hu/api/trackback/id/tr195317412